Szilveszteri és újévi fogások, magyarosan

Ahogy a húsvét vagy a karácsony is egyértelmű menüvel jár, úgy természetesen a szilveszter és az új év sem marad kötelező, magyaros étkek nélkül. Valamit azért eszünk, mert babona miatt muszáj, mást kényelemből fogyasztunk. Mit miért eszik a magyar szilveszterkor?

Lencse – sok szeme a pénzt szimbolizálja, fogyasztása elengedhetetlen, január első napján. Vagyis akár éjfél után is. Vaskos pénztárcát ígérnek annak, aki lencsefőzeléket, vagy levest fogyaszt.

Malac – a ropogósra sült malac is szerencsét hoz, pláne, ha a citrom mellé négylevelű lóhere is jut a szájába. A malac kitúrja, kikaparja a szerencsét, állítják, ám a párizsira, vagy a rántott húsra ez nem igaz. Körmöt,csülköt, orrot, fület, farkat kell fogyasztani. Akár kocsonya formájában is.

Fánk – bár szerencsét nem hoz, szilveszterkor és farsangkor igazi a fánk. Házi receptből sütve, baracklekvárral.

Virsli – semmilyen babona nem fűződik hozzá, egyszerűen csak könnyű elkészíteni, nem kell vele bajlódni és egy házibuliban is tápláló ételnek számít, kenyérrel, ketchuppal, mustárral.

Kaszinótojás, hidegkonyhai termékek – szintén a kényelmet szolgálják, meg kicsit visszavisznek a 80-90-es évekbe. Kaszinótojás, franciasaláta, tormás sonkatekercs – klasszikusok.

Beigli – bizony, biztosan maradt karácsonyról. A bejgli egész évben finom lehetne, de legtöbbször ünnepek alkalmával fogyasztjuk csak. Sajnos.